ajánló, lifestyle, mitől volt jó

Mitől volt jó 2018. december?

Az év legsűrűbb hónapját zárom, egyben a sorozatot is 2018-ra, de készülök még egy évösszegző bejegyzéssel is. Vágjunk bele!

mitől volt jó 18-12.jpg

Olyan messzinek tűnik a hónap eleje, hogy alig tudok visszaemlékezni rá!

Nos, igen, a hónap eleje egyből egy jó kis szombati ledolgozós nappal indult, amiket szívből utálok. Tényleg nem értem, hogy a korábban téli szünetnek számító napokat most miért kell letanítani. Értelmük a mi iskolatípusunkban nincs, a gyerekek idegrendszere már péntekre kifárad, nemhogy szombatra.

A hónap elején több táncpróba is volt, sokszor késő este, ezek az ünnepi készülődés mellett elég sokat kivettek belőlem, de nagyon élveztem így is.

Aztán beindult a munkahelyen is a nagy karácsony előtti hajrá, esemény és rendezvény egymás után.

Közben egész hónapban alig vártam, hogy végre eljussak a fogorvoshoz, ugyanis az egyik tappancs elengedett még november végén, hiába kéretem előbb időpontot, így is csak hónap közepe után volt helyem. Szóval hetekig lifegő alkatrésszel a számban éltem és nagyon idegesített, mert elég látható helyen volt. Megváltás volt, amikor végre visszaragasztotta a doktornő.

A karácsonyi ajándékok beszerzése idén elég nehézkesen ment, nem az ötlet hiányzott, inkább a megfelelő darabok megtalálása okozott fejtörést. Ilyen későn még sosem végeztem az ajándékok begyűjtésével.

A posta és a csomagszállítók is feladták a leckét, volt ahol majdnem egy hetet csúszott a kézbesítés. A FoxPost nagyon durván leszerepelt nálam. Megrendeltem, pár nap és meglesz a termék-gondoltam, hát semmi. Lassan már egy hete a raktárukban csücsült a csomagom, mondom felhívom őket. A menün átverekedve magam epekedve vártam , a “munkatársunkat hamarosan kapcsoljuk” szöveget hallgatva. Erre 6 perc után szétkapcsolt a vonal. Értsd, bontották a vonalat, csak úgy. Semmi visszahívás vagy ilyesmi. Újabb telefon, újabb 5 perc, vonal bont a szolgáltató cég részéről. Majd felrobbantam, sehol a csomag és elérhetetlenek. Akkor jöjjön a panaszbejelentő e-mail felület, probléma megír, kész. Válasz azóta sem jött, a törvény szerint 30 napon belül kellene válaszolni. Végül csak megjött a csomag, úgy 10 nap után, de egy elnézést vagy valami, semmi a cég részéről.

De félre a bosszúságokkal, a hónapban láttam a a Szólíts a neveden filmet, szinte random választottam ki, mégis rég tetszett ennyire valami. Regényfeldolgozás, így azon ritka alkalmak egyike történt, hogy a film miatt megvettem a könyvet is és elkezdtem olvasni. Esti programom volt, korábban lefeküdtem és elalvás előtt ezt forgattam. Az is ritka, hogy a könyv és a film ennyire jól kiegészítik egymást. Nem egy az egyben replikálja a film a regényt, az filmkészítőknek sikerült megragadni és átadni a regényből azt, amit érdemes, a regény viszont sokkal árnyaltabban mutatja a szereplők lelki küzdelmeit, érzelemvilágát, lassabban vezet el a történet végére. Lassan kiolvasom a könyvet, idén az egyik legjobb, amit forgattam.

IMG_20181231_103519.jpg
Az új szemüveg és egy jó könyv-tökéles esti program

A hónap közepén volt egy fontos munkahelyi rendezvény, körülöttem meg már szinte mindenki beteg lett, így sikerült egy torokfájással kezdődő nyavalyát begyűjtenem. Eleinte csak fájt a torkom, aztán jött ez a nap, ahol non-stop kb. 8 órán át beszélnem, beszélgetnem kellett. Ez mérte a csapást a hangszálaimra. Szépen ráhúzódott a megfázás, és elment szinte a hangom a következő két napban. Mivel nincs mandulám, az gyorsan lejjebb is vándorolt és átment egy masszív hurutos állapotba, rettentő erős, fullasztó köhögésbe. Nem mondtam eddig, de évekkel korábban már megállapították, hogy asztmás vagyok, állandó gyógyszert évekig nem szedtem rá, de most három év után előkerült. A hideg, párás levegő sem tett jó, sem a következő szombati munkanap. Ezután próbáltam otthon gyógyulni, muszáj volt, jött a kéthetente esedékes nagy hastánc próba a gálára. Nagyon el akartam menni, az utolsó erőmet szedtem össze, köhögtem még mindig rendesen, délután a fogászatra menet elég rosszul lettem, elő kellett kapjam a légzéskönnyítő gyógyszert is. De lementem a próbára, bár nagyon vacakul voltam. Megálltam az iskola előtti épületnél, felnéztem az ablakra, ahol van és azt mondtam “ez most nem megy”. Nincs bennem elég erő. Így hazamentem. Rettentő rossz érzés volt,  de tudtam, hogy ha végigcsinálom betegen azt a két órát, akkor egy hétre ágynak esek. Jól mértem föl így utólag a helyzetemet, mert hazamenni is alig maradt erőm (ez oda-vissza egy kétórás buszút volt, amibe még a BKV is beletett, mert a busz a menetrendben kiírtnál előbb elment, így 20 percet várakoztam a mínusz 6-7 fokos párás hidegben. Pont ez kellett a tüdőmnek). Szóval a nátha nagyon kikészített, a köhögés csak nehezen múlt és emiatt több táncórára nem is tudtam elmenni, a bérletem fele pedig ment a levesbe. Ami nem két forint.

Emiatt már nagyon vártam a karácsonyt, hogy végre együtt legyek a családdal és ne kelljen végre rohanni sehová. Beszereztem az utolsó ajándékokat is, örömmel csomagoltam, sütöttem-főztem. Életemben először készítettem mille feuille-t, ami feladta a leckét rendesen, de a végeredmény osztatlan sikert aratott. Íme:

IMG_20181227_083139.jpg
Életem első mille feuille süteménye

Az ünnep jól telt, nyugalom volt, béke. Feltöltött. Karácsony első és második napján teljesen magával ragadott az újra felfedezett tea mániám. Tudni kell rólam, hogy korábban is elég mélyen elmerültem már a speciality teák világában, exemmel nagyon komolyan nyomtuk a témát, sok dolgot tudok erről a világról. Most újult erővel vettem elő a teázás készleteimet, a megmaradt teáimat és elmerültem a YouTube teás világában, ahol találtam egy zseniálisan jó 6 részes sorozatot, ami még nekem, nagy tea tudornak is tudott egy csomó újdonságot adni. Ámulva néztem napokon át. A film mellett egy remek csatornát is találtam, ahol egy rendkívül energikus angol-kínai (indiai?) fickó hatalmas lelkesedéssel osztja meg teás tudását. Imádom ahogy magyaráz, mesél. Minta magamat látnám, hátborzongató. Tuti ugyan az a személyiségtípusa, mint nekem, igazi tanító.

Ennek további hozadéka volt, hogy böngésztem lelkesen az Ebay-t és az Aliexpresst teák és teás kellékek után kutatva. Nem kis választék van, sok kínai teakereskedő árulja a termékeit itt is. Rendeltem már első rangú tajvani oolong teát innen és szuper volt! Van némi lutri jellege is, de egyre jobban tájékozódom az eladók között.

A tea témának még mindig nincs vége, ünnep után nem bírtam magammal és elmentem az Ázsia Boltba, itt elég nagy szálas tea választék van, igaz, ez csak egy a sok termékük közül, így nem fordítanak akkora gondot a részletesebb termékleírásokra. Emiatt nehézkes meghatározni, hogy mi van a “saját márkás” teáik csomagjában valójában. De sikerült két jót kifognom, egy számomra is ismeretlen teát (azt hittem sima fehér tea-tudom sokaknak már ez is furán hangzik, de egy ritka, kézzel szedett, csak rügyekből álló, különleges teát fogtam ki), a másik pedig egy igen jó zöld tea volt. Az ebayes nézelődést végül egy tea megrendelésével sikerült megúsznom, ez egy oolong lesz, elég ismert fajta, szóval kicsi a bukás esélye.

Végre sikerült új szemüveget csináltatom ebben a hónapban. Már terveztem egy ideje, kivártam az év végi akciókat. Kicsit romlott az egyik szemem, de arra már elég volt, hogy ne lássak teljesen élesen. Az új szemüveggel elégedett vagyok, bár az első pár napban nagyon nehéz volt megszokni, égett tőle a szemem. Aztán mintha elvágták volna.

A hónap másik fontosabb beszerzése egy piros táska volt. Jött egy kattanás, hogy akkor most nekem kell valamilyen feltűnően piros kiegészítő. Vagy csizma, vagy táska. Táska lett, az Orsaynek hála, kaptam online kupont, így jó áron sikerült beszerezni. Tanulság: sose vegyél táskát személyes átvétellel náluk, ha nincs kocsid vagy hatalmas zacskód. A táska egy óriási dobozban volt, amint nem lehetett a boltban hagyni, oda kellett adják, ez a szabály. Viszont akkora zacskót sem tudtak adni, amibe egy ilyen méretes doboz belefér. A mérete miatt fogás is alig volt rajta, nálam meg az aktuális táska és még egy teli bevásárló szatyor. Élő karácsonyfaként, a dobozzal a hónom alatt vonultam végig a városon, mókás volt (nem, nem volt).  El sem merem képzelni, hogy mondjuk egy télikabát mekkora dobozban lehet… Minden esetre a színe és a formája szép, kicsit kicsi a cuccaimnak, de legalább így gyakorlom a szelektálást.

Mondom, hogy nagy volt a doboz….

Szintén decemberi felfedezés volt a Myrath zenekar. A YouTube algoritmusa elég jól működik. A hastáncosnő metálja, így hívom. Szóval adva van egy metál zenekar Tunéziából, arab fickókkal, akik az orientális zenét szuper módon beépítik a modern zenéjükbe, mindezt egy világklasszis hanggal megáldott énekessel, hát padlót fogtam, mikor megszólalt először. Nem kérdés, mindenképp akarom látni őket élőben. Az meg már a menőség csúcsa, hogy minden fellépésüket hastáncosnő tánca nyitja meg. Cool!

Hónap végére nem terveztem semmi extrát, rendet akartam tenni itthon, hosszú időszak következik, inkább a következő év alapos megtervezésére fókuszáltam, évet értékeltem, lezártam a dolgaimat. A szünet elég rövid, így nem akartam vesztegetni az időmet.

30-án még legjobb barátnőmmel mozizni mentünk, A hely című filmet néztük meg. Összességében nem volt rossz, sok érdekes kérdést feszeget, csak az előzetes alapján sötétebb filmre számítottam. Azért megnézésre ajánlom így is.

Összességében tartogatott nehézségeket ez a hónap, de leküzdöttem őket. December vége jól sikerült, szép időszakot zárok.

Fontos változás volt ebben a hónapban, hogy felhagytam a növényi alapú étrendemmel. Sok tényező vezetett ide, egy egész bejegyzésre való, így ott majd elolvashatjátok, mi is sarkallt arra, hogy visszatérjek a húsevők táborába. Az egészségem a legfontosabb, így nem folytattam.

A blogolásra kicsit kevesebb erőm marad ebben az időszakban, de januárban újult erővel folytatom és írom nektek a termékteszteket és a tapasztalataimat. Remélem velem tartotok továbbra is, kívánok nektek sikeres és boldog új évet, váljon valóra, amit szeretnétek! 

By: Szilvia

Tetszett a poszt? Kövesd a blog Facebook-oldalát, vagy a jobb alsó sarokban a “Követés” gombbal a WordPressen. A Bloglovin’-on, a és az Instagramon is megtaláltok és követhettek

3 című bejegyzés “Mitől volt jó 2018. december?” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Még a megjelenésekor elolvastam frissen a bejegyzést, de csak most jutok ide kommentelni. Boldog új évet kívánok neked, és szeretném kérdezni, hogy nem tervezel-e írni a teázásról összegyűjtött ismereteid alapján mondjuk kedvcsináló bejegyzést azoknak az überlusta olvasóidnak, akik szívesen tanulnának tőled, de egyelőre nem akarnak a YouTube-on ebben elmerülni 🙂

    Kedvelik 1 személy

Hozzászólás a(z) Marcsi - Habos Kakaó Blog bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s