ajánló, lifestyle

Mitől volt jó 2019. január?

Az első ilyen posztom idén, jól startolt az idei évem, úgy érzem. Lássuk, mitől!

mitől volt jó 19-01.jpg

Kivételesen a történet mesélést 2018. december 31-el kezdem, csak az érthetőség kedvéért.

Szóval lustálkodtam, bulizni nem terveztem menni, az évem értékelése, a tervezgetés már elindult. Reggel fél 10 felé  pittyen a telefonom. Tinder üzenet, erre ébredtem reggel, aznap már másodszorra. Előzmény: legjobb barátnőnek néha odaadtam a telefonom, hogy akkor nyomkodjon kedvére, így adva nagyobb esélyt. A stílusomat ismeri, meg jókat nevet, hogy milyen gáz pasikra is rányomkod. Szóval ennyire veszem ezt komolyan. Tehát pittyen, Á. nevű srác írt egy nagyon aranyos reggeli üdvözletet, hogy akkorát nevettem…egyből fel is ébredtem. Nos, ha már így megnevettetett megérdemel egy választ. Onnantól gyakorlatilag egész Szilveszter napján vele chateltem, ezért csúszott az előző ilyen poszt is, mert nem volt időm kitenni. Miatta. Egyre aranyosabbnak tűnt, még úgy is hogy külsőre nem volt az a szőke herceg típus, de nem skatulyázok, szóval belementem a beszélgetésbe. Újév napján is folytatódott ugyan ez, mindig ő keresett, viccelődött, azt mondanám a maga módján nyomult. Végül megbeszéltünk egy találkozót január 2-ra, ő kérte. Belementem. Ekkor már három napja kb. óránként írt, nagyon aranyosnak tűnt, én a találka lefixálása előtt azért elmondtam, hogy van fogszabim, ami nem látszik a képeken, de nem volt neki probléma.

Végül találkoztunk, de élőben sajnos nagyon nem olyan volt, és úgy láttam nem jöttem be neki vagy nem olyanra számított élőben, de egy másfél órát csak elbeszélgettünk. Nem érzetem, hogy ez volt életem legjobb találkája, de nem is volt negatív.  Megállapodtunk, hogy egy alkalom elég volt egymásból, így békével elköszöntünk. Nos, ilyen hullámvasúttal ért véget és indult az évem. Azért újra beleesni ebbe a randizós világba elég nehéz ennyi idő után, nehéz meghúzni azt a határt, hogy mennyire engedjek be bárkit is egy ilyen fajta ismerkedésben, mert ugye mi van ha túlságosan megtetszik és élőben meg koppanás van. Szóval érdekes tapasztalat volt, még a Tinderes posztomban írtam többről is. (mármint tapasztalatról, nem pasiról)

Hogy kiheverjem a nullás találkámat, gyorsan elmentem az év első hastánc órájára, szünet előtt sokat ki kellett hagyjak betegség miatt.

Aztán már az első hétvégén egy újabb workshop, a harmadik koreográfiáját kezdtük tanulni. Ez nem nehéz, kevés mozdulatból áll, a tempó is jó, de szépen kell csinálni.

A téli leárazásokba is belevetettem magam, bejött a hideg idő, én meg meguntam a vékony, de csinos kabátban vacogást, így beújítottam egy vastagabbat.

Leesett az idei első hó is, amit én szeretek még ha hideg is van és csúszkálunk. Szerintem nem tél a tél hó nélkül. Ennyi kell.

Aztán újabb próbák jöttek sorban, majd az éve első bulizós estéje.

Tavaly már voltam a Dürerben a Stagediving Fesztiválon, ahol hazai metál zenekarok játszanak egész este, 3 teremben. Szintén tavaly ilyenkor itt láttam és hallottam először a Divided zenekart, akiket nagyon megkedveltem akkor. Nem titok, a zenekar egyik tagját ismerem és  az ismerőseim közül is van aki ismeri őket, szóval elég közel vagyok a tűzhöz. Ezen az estén a BKV-nak hála a koncert első felét sikerült lekésnem. Az ismerőseimmel jót szórakoztunk, még közös csoportkép is készült, ott álltam közvetlenül az énekes Jósa Tamás mellett (a képen mások is vannak, így nem tenném közzé, sorry). Szóval jól indult buli fronton az év, azt kell hogy mondjam. 🙂

 

A buli után négy napon át megint nem nagyon voltam itthon. Egy esete a szokásos vasárnapi táncóra, aztán hétfőn a dupla késő esti próba, majd újabb próba másnap (na erre azért 5 óra alvás után és hajnali 5-ös kelés mellet már nem olyan vidáman mentem), majd a negyedik nap estéjén még egy mozi a barátaimmal is becsúszott. Az Űrdongót néztük meg, mivel azt sem tudtam mi ez, csak valami robotos izét láttam az előzetesből, nem volt túl nagy elvárásom. Látványos, sztorira tipikus amerikai, de nézhető film. Egynek jó volt, de aztán még beültünk beszélgetni és kiderült, hogy ez Hasbro játékfigurákból nőtte ki magát és komoly rajongó tábora van. Nekem az újdonság erejével hatott.

A hónap második fele már inkább a munkáról szólt, jött a félév zárás, bizonyítvány írás ideje.

Közben sor került az utolsó workshopra is, már a zárótáncot próbáljuk, meg a színpadi vonulást (értsd: lábujjhegyen, mosolyogva, kihúzott háttal vonulgattunk fel-alá, 20 perc után már nem éreztem a lábujjaimat).

Hét közben újabb próbák, némelyik több mint két órás, azt hittem a hétfői dupla órák végre megszűnnek, de csak átmeneti volt, februárban ismét jönnek egymás után.

Közben készül a táncruhám is, beszereztem a szükséges textilt, flitteres anyagot, izgatottan várom, hogyan fog kinézni.

IMG_20190130_193705.jpg
Ebből lesz a táncruhám egyik része, az alsó arany színű fürdőruha anyag horror drága volt, cserébe nagyon szép, a középső a gumis flitter szalag, ebből lesz az övem, a melltartó alapon meg inkább nem mutogatom nektek 😀

A sok tánc és mozgás miatt egyértelműen fittebbnek érzem magam, még ha el is fáradok nagyon a próbákon, de izmosabbnak, erősebbnek és teherbíróbbnak érzem magam. A táplálkozásom messze nem tökéletes, de nem bántam meg hogy felhagytam a szinte növényevő szokásaimmal. Most kezd magához térni a szervezetem.

Nagyon tetszett ebben a hónapban a Nem luxustáska kezdeményezés, amelyben rászoruló nőknek lehetett már nem használt, de jó táskákat felajánlani, melybe alapvető tisztasági és higiénés termékeket kértek a szervezők. Külföldi mintára vették át a lányok ezt az ötletet, szerintem hiánypótló és konkrét női holmik felajánlásával sokkal könnyebb bevonódni a dologba. Úgy tudom, hogy lesz folytatás, ha kimaradtatok, lesz még lehetőség csatlakozni.

Filmet nézni kevés időm volt, a Westworld második évadának utolsó részét már rég tartogattam, de elég zavarosnak éreztem. Láttam még a Kuzinom, Rachel című filmet, és őszintén szólva elég időpazarlás így utólag. Pedig jó színészekkel van tele, de a történetet nagyon furán vezették elő, sokszor nem tudtam követni, hogy most épp melyik helyszínen járunk és ki mit akar.

A hónap végén jött a jó hír, hogy  kedvenc zenekarom, a Powerwolf fellép nyáron ismét Magyarországon, méghozzá nem fesztiválon, hanem itt Pesten, így villámgyorsan megvettem a jegyem. Az elmúlt két koncertjükre nem sikerült bejutnom, de most ott leszek, nem kérdés! De messze van az a június 24-e….

Összességében úgy érzem, ez a hónap tele volt pozitív hatásokkal (néhány napot leszámítva), az energiáimmal is jól tudtam gazdálkodni, bár sokszor elfáradtam, mindig újult erővel tovább tudtam menni.

A februári hónap is tele lesz feladattal és tervvel:

  • próba hegyek plusz egy nagy tánctermes első “főpróba”
  • el kell végre jussak fodrászhoz, már nagyon sok a hajam
  • kerek egy hónap múlva újabb Divided koncert, kötelező program
  • nagyon érdekel a Két királynő c. film, melynek címét rendkívül szerencsétlenül sikerült lefordítani (eredeti: Mary, Queen of Scots, azaz Mária, a skótok királynője lenne)

Kitartást kívánok nektek az utolsó téli hónaphoz, nem tart már soká a tél. 🙂

Mivel telt az év első hónapja nálatok?

By: Szilvia

Tetszett a poszt? Kövesd a blog Facebook-oldalát, vagy a jobb alsó sarokban a “Követés” gombbal a WordPressen. A Bloglovin’-on, a és az Instagramon is megtaláltok és követhettek

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s